Internacionalizálás és honosítás

Az internacionalizálás és a honosítás (más szavakkal kulturális beágyazás vagy nyelvi lokalizáció) olyan módszerek, melyekkel termékeket vagy szoftvereket viszünk át (adaptálunk) más, nem belföldi környezetbe, főként más országokba és kultúrákba. Rövidítése: i18n, az angol internationalization szóból ered (az első és utolsó betű között 18 másik betű áll), valamint L10n, az angol localization szóból, hasonló logikával. Közösen szokták „globalizáció”-nak is hívni ezt a két szót, de ennek van egy másik, közismertebb jelentése (lásd: globalizáció). Az internacionalizálási és honosítási munkák legfőbb pontjai közé tartoznak az alábbiak: * /időformátum (nemzetközi környezetekben UTC); * pénznem; * nyelv (ábécék, számok és balról jobbra, illetve jobbról balra író nyelvek; Unicode); * figyelembe vétele; * nevek és címek; * , postai címek és nemzetközi irányítószámok; * mértékegységek. Az internacionalizálás és a honosítás közötti különbség nagyon fontos. Az internacionalizálás termékek olyan adaptálása, hogy azok potenciálisan bárhol használhatók legyenek, míg a honosítás a különleges szolgáltatások hozzáadását jelenti, egy meghatározott nyelvi terepen való használatra. Tömören: az internacionalizálás a „többnyelvűvé képesre tétel”, míg a lokalizáció a más nyelvi környezetre való mozgatás. A kifejezetten a honosításra jellemző körök, többek közt: * nyelvi fordítás; * bizonyos nyelvek, mint például a különleges támogatása; * helyi szokások; * erkölcsi helyzetek; * helyi ; * szimbólumok; * esztétika; * és .